Bálványos vára kelet-nyugati irányban fekvő, ovális alakú, alsó és felső részből állt. Az egyetlen (délkeleti) felvonóhidas kapun át lehetett bejutni. Az alsó vár kerülete kb. 240 m, falainak vastagsága 1,5-2 m, magassága 3,5-4 m lehetett. Ma már a falak alapjai sem igen látszanak, fák, bokrok nőtték be. A felső várat övező fal vastagsága 1,8-2 m, és ma is közel 5-6 m magas. A hegy legmagasabb pontján van a 20 m magas, négy emeletes öregtorony, melynek alapját a sziklába vésték. A négyzet alaprajzú torony 10,5 m hosszú. Bálványos várát a hagyomány szerint Az Apor nemzetség építtette I. István korában. Miután a király legyőzte a pogány Gyulát, Apor idemenekült és várában zavartalanul áldozhatott az ősi bálványoknak. Végül Szt. István Aport és szövetségeseit legyőzte, őket és a székelyeket a kereszténység felvételére szorította. A székelyek kétszer is sikerrel védték meg a várat a tatárokkal szemben, mely egész a XVII. század elejéig épségben állt, míg utolsó tulajdonosa Apor Miklós özvegye el nem költözött onnan Torján épített új kastélyába. A vár ezután gondozás hiányában összedőlt. Más adatok szerint a XVII. század elején tulajdonosa, Apor András a birtokon átjáró adószedőket elfogatta, tőlük a kincstárnak szánt hét szekér ezüsttallért elvette. A várat ő robbantotta fel, mielőtt Lengyelországba menekült (a hét szekér pénzzel) a nádor elfogató parancsa és Rudolf király haragja elől.

Forrás: Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok (Panoráma, 1987)

A Büdöshegy 1184 m magas, vulkanikus eredetű hegy a Bodoki-hegységben. Belsejéből több helyen kénes és szénsavas gázok törnek fel, pl. az 1053 m magasságban lévő Büdösbarlangban is. Nevét is innen, a kénes gáz jellegzetes, záptojásszagáról nyerte. "... mások ... testükkel vannak a kéngőzben, míg fejüket annak színvonalán felül tartva, huzamosan teszik ki a testet kéjes melegítő hatásának, mely a legmegrögzöttebb köszvényeket, rheumákat és hüléseket is meggyógyítja..."

Forrás: Orbán Balázs: A Székelyföld leírása, Harmadik kötet (Pest 1869, Ráth Mór kiadása)