A XIII. századi templomból a román kori hajó egy része maradt fenn. A többi rész 1872-ből származik, amikor az 1765. évi földrengés után meghosszabbították.
A hajónál jóval magasabb szentélyről a diadalív külön támpilléren látható dátuma tájékoztat: 1483. A román kori szentély helyett épült csúcsíves boltozata az 1765. évi földrengéskor beomlott. A helyette készített festett kazettás mennyezet Umling Lőrinc műve.
A hajó mennyezetfestménye ismeretlen kolozsvári asztalosok munkája 1705-ből: "Építtette ez Mennyezetet Hunyad városa Nagy Ínségi között."
A zömök torony építését arra a korra teszik, amikor a XV-XVI. század fordulóján védelmi szempontból a templom megerősítése vált szükségessé. Négy oszlopra épült késő gótikus stílusban. A négy oszlop közötti íveket befalazták, csak a déli maradt nyitva. A torony alatti késő gótikus kapu a hajó torony előtti főbejárati kapuja volt. A hajó oldalbejárói, a két déli kapu, újabb. A szószék Sipos Dávid műve, a lebontott drági templomból.
A templom elszenvedte a Basta és Ali basa kori pusztításokat.
A középkori tiszta katolikus lakosság a reformáció idején, a templommal együtt, átélte a kor vallási változásait és az unitárius vallásnál állapodott meg. 1561-ben már unitárius a papja, Hunyadi Demeter, a későbbi unitárius püspök. Az idők során azonban az erős református Bánffy patrónusok révén a templom és egyházközség újra református lett.

Forrás: Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek - A középkori erdélyi püspökség templomai (A gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, 2000)