A gyulahehérvári székesegyház mellett Erdély legjelentősebb XIII. századi épülete a cisztercita kolostor és templom Kercen (épült 1250 körül). Minden valószínűség szerint III. Béla fia, Imre király alapította 1202-ben, az egresi cisztercita rendház filiájaként. Szerzetesei a franciaországi pontigni apátságból származtak. A kerci templom és kolostor a korai gótika első erőteljes jelentkezése Erdélyben. Hatása határozott művészeti kört teremtett (Brassó, Szt. Bertalan templom, Halmágy, Radna, Szék, Bálványosváralja, Szászsebes, Prázsmár , Szászhermány, Földvár stb.) A tatárjárás után újjá kellett építeni, majd 1421-ben a törökök dúlták fel. A rendház 1474-ben szűnt meg. A kolostor és a templom is romos, a templom épen maradt szentélye az evangélikusoké.

Forrás: Entz Géza: Erdély építészete a 11-13. században (Erdélyi Múzeum-Egyesület, 1994)