A Somló-hegy egy egészen szabadon álló hatalmas bazalt-kúphegy, mely Veszprém vármegye devecseri járásban Somlyó-Vásárhely fölött emelkedik; magassága 435 m. Tetején rom van, melynek falai még meglehetős épségben vannak. Az alsó várban kivehetők még a várőrség szobái, a belső várban a várúr lakása és a konyhahelyiség magas kürtőjével. Az udvar közepén bedobált kővel és törmelékkel jóformán megtöltött széles, kikövezett kút van. Már a XIV. sz. végén fennállott mint királyi vár. Zsigmond azonban 1389-ben Garai Miklós nádor fiainak Miklósnak és Jánosnak adta át cserébe a valkóvármegyei ivánkaszentgyörgyi uradalomért. A Garai-család kezén maradt 1457-ig, amikor is Garai László nádor a pannonhalmi Szt.Márton monostornak konventje előtt megjelenvén, élőszóval előadta, hogy atyja Miklós a győri püspökséget néhány évig világi kézzel kormányozta és jövedelmeit kénye-kedve szerint használta, azon ígéretét pedig, hogy a győri egyházat ennek fejében kárpótolja, hirtelen halála miatt nem teljesíthette. Ő tehát, hogy atyja lelkét megmentse az isten bosszújától, S. várát minden tartozandóságaival együtt a győri püspökség számára felajánlotta. A vár azonban kevés ideig maradhatott a győri püspökség birtokában, mert már 1464-ben tapsonyi Anthimi János kezén találjuk. 1495-ben Bakócz Tamás egri püspök kapta királyi adományban, ki végrendeletében e várat 1517-ben unokaöccsének erdődi Bakócz Péternek hagyományozta. Ettől fogva a XVI. sz.-ban az Erdődy-család a vár ura. 1603-tól Nádasdy Tamásé, ki ez év jan. 6.-án Ugod és Devecser várával együtt örökjogon adta el 6000 magyar forintért Megyeri Imrének és neje Viczay Magdolnának. 1675-ben Liszti János gróf a vár birtokosa. 1717-ben, midőn Bottyán János, Rákóczi tábornoka, Starhemberg, Rabutin és Pálffy közeledtének hírére a várat élelemmel láttatta el, s az úgy ahogy kijavított ócska fészekbe némi csekély őrhadat vetett. Hadi jelentősége már akkor sem volt, s a felkelés végén pusztán hagyják, az enyészetnek engedik át.
Somlyai bor elsőrendű magyar boraink egyike, mely a Somlyó-hegyen terem. Az egész szőlőterület 517 ha., melyen körülbelül 3500-4000 hl. bort szűrnek. A Somlyó-hegyet négy fő részre osztják: a vásárhelyi, jenei, nagyszőllősi és dobai oldalra; legjobb bor terem a vásárhelyi oldalon. Fő szőlőfajták: sárfehér és rakszőlő, továbbá furmint, budai zöld és olasz rizling, melyet gondosan mívelnek, öt kapálásban részesítenek s újabban erősen trágyáznak; sajnos, hogy a filloxera már itt is nagyon befészkelte magát. A szüret a Somlyó-hegyen ősi szokás szerint okt. 21-én Orsolya napján kezdődik s az első lefejtést december végén vagy januárban végzik. A S. pompás zamatú, némileg zöldesbe hajló szinű fehér bor, mely több évi gondos pincekezelést kíván, míg kifejlődik. A szőlőmívelés és borkezelés egyébiránt a balatonmellékivel, főleg a badacsonyival egyezik.
Forrás: Pallas nagylexikona
