A Velemértől délkeletre, magányosan álló kis római katolikus templom a XIII. század második felében épült. Alaprajza - torony, hajó, szentély - még őrzi a román stílus falusi templomainak hármas egységét, de sokszögű szentélyzáródása és csúcsíves ablakai már a gótikára utalnak. Belső terének - a falakat egykor teljesen beborító - freskói radkersburgi Aquila János munkája 1378-ból.

Forrás: Dobos Lajos-Kriszi György: Középkori templomaink (MTI 1991)

"A szentélyben felismerhetők az evangélisták jelképei (oroszlán - Márk, sas - János, angyal - Máté, ökör - Lukács). A szentély északi falán felfedezhető Aquila János önarcképe is. A szentély ablakmélyedése virágokkal, növényi ornamentikával díszített; felül van Veronika kendője Jézus képmásának lenyomatával. A diadalív szentély felőli oldalának csúcsában helyezkedik el a hármas kör, a Szentháromság szimbóluma. A diadalív külső falának középpontját az ítélkező Krisztus foglalja el, tőle jobbra és balra a jó és rossz cselekedetek szimbolikus ábrázolásai láthatók. Alul egyik oldalon a Kálvária-jelenet, a másik oldalon Szent Anna Máriával és a kisdeddel. A hajó északi falán a Háromkirályok vonulása, Szent László és Szent Miklós alakja található. A déli fal freskóiból csak töredékesen maradtak fenn részletek. A nyugati falon a köpönyeges Madonnát és a Mennyei Jeruzsálemet ábrázoló falképeket festette meg a művész. A templom külső falán a bejárattól jobbra a Szent Kristóf-ábrázolásnak csak a nyomai láthatóak."

Forrás: Velemér község honlapja