A Wesselényiek 1584-ben kapták meg a zsibói uradalmat. A kastélyt Wesselényi Miklós építtette, kezdetben barokk stílusban, később klasszicista elemekkel módosítva. Alaprajza négyzetes, négy sarokbástyáját manzárdtetős pavilonokká szelídítették. Északi főszárnya emeletes, késő teréziánus modorú Az oszlopos, hullámos vonalú erkély, az északi szárny déli oldalán, Blaumann János munkája. Az északi oldalon lévő árkádos loggiát Ugrai László építette 1800 körül. A klasszicista részek 1810 után készültek.

Zsibó mellett szenvedett vereséget 1705-ben II. Rákóczi Ferenc serege. A fejedelem a Szamos jobb partján álló Rákóczi hegyről nézte végig a csata menetét.

A kastély udvarán tették le a fegyvert 1849. augusztus 25.-én a szabadságharcos Kazinczy Ferenc tábornok honvédei. A tábornokot, Kazinczy Ferenc fiát 1849. október 20.-án kötél általi halálra ítélték, majd "kegyelemből" golyóval végezték ki. Mellszobra Széphalmon áll.

Ma a kastély udvarán közlekedési park található, előtte és körötte pedig botanikus kert.

A Wesselényi-kripta az 1970-es években gyakorlatilag megsemmisült. Elmondások szerint a felügyelet nélkül álló síremléket a környékbeli középiskolások dúlták szét, rombolták le játékból, "fociztak a koponyákkal".

Forrás: Dr. Mátyás Zsigmond: Utazások Erdélyben (Panoráma 1977)